2016. szeptember 24., szombat

Csermely Péter. Ismét.

Szerepelt már itt a blogban. Most egy újabb videó jön, amiben ismét figyelemreméltó dolgokat említ. Tehetségről beszél, kreativitásról, új gondolatokról, és sok minden egyébről. Érdemes megnézni, és érdemes elgondolkodni a hallottakon.




Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



2016. szeptember 15., csütörtök

A szezon

Lassan kezd beköszönni az ősz. Itt van velünk még a nyár, a napsütés, a csiripelő madarak, de a hajnalok bizony már egyre hűvösebbek. Lomhán cammog az ősz, de reggelente látni már a párát az autókon. A megbarnult faleveleket az utcákon, és az őszi pulóvereket, kiskabátokat a gyalogosokon. Kedvelem ezt. Az évszakok változását. Ráadásul, ilyenkor ősszel indul be nálam

a szezon

Igen. Egyik kedvenc időtöltésem, a szauna szezon. Talán Neked is van ilyesmi kedves időtöltésed, ami köthető az év egyes részéhez, vagy bizonyos időszakhoz. Ilyenkor az ember ezt már nagyon várja. Nekem a szaunázás ilyen. Az őszi és téli hűvös, hideg napokon nagyon kedvemre való. Beülni a szaunába és...

csak úgy el lenni

és hagyni hogy a test átélje a forróságot, majd a merülő medence hideg dermedtségét. Igyekszem a test "sokkolását" azért csillapítani, akár zuhannyal, és csak fokozatosan adom át magam a hőségnek, vagy a hideg víz jegességének. A lassú átadás és szoktatás után pedig már hosszan hagyom benne, a hőség, vagy a jegesség állapotában a testet. Hosszan időzöm a szauna teremben, zuhany, aztán pedig lassan merülök el a hideg vízben, és szinte mozdulatlanul töltök el benne hosszú-hosszú perceket. Csak hagyom, hogy teljesen lehűljön a test. Aztán pihenés. Majd az egész újra elölről.

ilyenkor eszembe jutnak

a világ különböző pontjain élő emberek. A szauna, szinte vallásos hívői. Az északi népek, pl. a finnek, vagy az oroszok, és sok-sok más, a világ különböző pontjain élő ember. Lehet hogy semmi más közös nincs is bennünk. Más zenéket hallgatunk, más írók könyveit olvassuk, a politikáról, üzletről, vagy vallásról is talán más a véleményünk, de egy valami azonban mégis közös bennünk. A rítus. Leülünk és izzadunk. Megvan ennek a varázsa. És ki tudja, talán többről is szól ez, mint a testnedvek elhagyása.


Üdvözlettel
A Kolostor Izzadó Őre

Csak Könnyedén




2016. szeptember 10., szombat

Az ezerarcú én


Hankiss Elemér egyik kiváló könyvét hoztam most el ide a kolostor udvarára. Rólunk, emberekről szól. A viselkedésünkről, drámáinkról, szerepeinkről, és még sok minden egyéb mély dolgokról, viszont nagyon humoros, és könnyen fogyasztható formában.

Bár, most egy nem annyira humoros részt olvashatsz majd, azonban nagyon elgondolkodtató. A szerző az alábbi sorokat a "MUNKAHELYI STRATÉGIÁK" fejezetbe helyezte a könyvben, azonban, és amiért én most ide hoztam, annak oka az, hogy ezek a jelenségek tökéletesen megmutatkoznak nem csak egy munkahelyi, hanem a vallásos, spirituális, meditatív közösségekben is. Többet nem is szeretnék most hozzáfűzni.

Hankiss Elemér: Az ezerarcú én

(részlet)

"Sok lehetséges stratégia van ebben a helyzetben. Az egyik a hatalom stratégiája. Ez abban áll, hogy az erős embert játsszuk meg, "erőt mutatunk", letaposunk minden ellenállást. Ha sikerül a trükk, ha az emberek megszeppennek, komolyan vesznek minket, megijednek tőlünk, akkor ezzel sikeresen megerősítettük helyzetünket és öntudatunkat. Ha kudarcot vallunk, ha bolondot csinálunk magunkból, akkor személyiségünk, énünk súlyosan megsérülhet.

Sok sikeres stratégiája van a gyengeségnek is. Például:

A láthatatlanság stratégiája: igyekszem eltűnni, láthatatlanná válni, óvatosan mozgok, hogy lehetőleg senki se vegyen észre, óvatosan úszkálok a kis halak rajában.

A különc stratégiája ezzel rokon: csodabogár, nevetnek rajta, nem veszik komolyan, békén hagyják.

Az ártatlan bárány stratégiája: a helyes, kedves kis bárány szerepét játszom, aki mindenkit szeret, és akit mindenki szeret, aki senkinek nem tudna kárt okozni.

A mindig csak mosolyogni stratégiája: nem villogtatom a fogamat, nem vagyok gyanúsan mogorva, állandóan csak mosolygok és lengetem jóakaratom és ártatlanságom zászlaját.

Az önbéklyózás stratégiája: mint már korábban láttuk, ez egy megelőző stratégia, és abban áll, hogy jó előre találok alibit, valamit, amiért nem vagyok felelős (például egy képzeletbeli vagy tényleges betegséget, a nehéz gyerekkor emlékét, időhiányt), amely eleve és előre megmagyarázza a jövendő kudarcokat, s így ezek a kudarcok nem sértik majd öntudatomat, önérzetemet.

A kliens stratégiája: fegyverhordozóként csatlakozom egy robosztusabb szereplőhöz.

A hízelgő kutya stratégiája: hízelgek a nálam erősebb ragadozóknak. Ez különösen sikeres stratégia, mert még a legerősebb ragadozóknak is megvan a gyönge pontjuk: a hiúságuk. A hízelgés valóban csodafegyver. majdnem mindenkit levesz a lábáról, mert majdnem mindenki küszködik önértékelésével, öntudatával. Énünk telhetetlen: mindent fölhabzsolunk, még a legolcsóbb dicséretet vagy bókot is, ami erősítheti, dagaszthatja önérzetünket.

Stratégiák sokaságát sorolhatnám még föl:

a megkérdőjelezhetetlen szaktekintélyét, a magányos farkasét, a mindenkinek segítő ezermesterét vagy lelki támaszét, a közvetítőét, a tréfamesterét és így tovább. . . "

- - -


Üdvözlettel
A Kolostor Őre, a remete

Csak Könnyedén