2017. május 28., vasárnap

Tavasz


Peregnek a homokóra szemcséi, és újra csak eltelt egy évszak. Múlik az idő, zajlik az élet, és közben meditatívan szemlélhetjük az eseményeket. A világ változását, a kakukkfű szaporítását, vagy éppen személyiségünk kibontakozását. Nézzük miről is szólt az elmúlt három hónap itt, a kolostor meditatív udvarán. Jöjjön a szokásos, évszakvégi visszatekintés:


MÁRCIUS

- Indul a tavasz >>>

- Farkasbőrben >>>

- A magyar néplélek >>>

- Zenés meditációs est >>>


ÁPRILIS

- Thomas Cromwell >>>

- Mosoly >>>

- CEU >>>

- Feltámadás és a Lollapalooza >>>

- A kör >>>


MÁJUS

- A katedrális >>>

- Világkép >>>

- Miről szól a "Munka"? >>>


- - -


Így zajlott hát 2017 tavasza, a kolostor, meditatív udvarán. Ha megérintettek a témák, érdemes a korábbi évek bejegyzéseit is felfedezned!

2016 tavasza >>>
2015 tavasza >>>
2014 tavasza >>> 
2013 tavasza >>> 
2012 tavasza >>>
2011 tavasza >>>

a 2010, 2009, 2008 -as tavaszi témák még nem kerültek így, a fentiekhez hasonlóan az évszak végén összegyűjtésre. De megtalálod őket a blog archívumában. Kellemes olvasgatást és meditációt kívánok hozzájuk!


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

2017. május 11., csütörtök

Miről szól a "Munka" ?


És miről szól a "Hatékonyság"?

Tudom, vannak akiknek a "munka" szó, valami kötelező rosszat jelent. Vannak akiknek viszont valami teljesen mást. Ezt a két hozzáállásbeli különbséget egy kérdéssel tudom a legjobban szemléltetni. Te minek örülsz jobban, a pénteknek, vagy a hétfőnek? Hmm... elgondolkodtató, igaz?

Ha ismered

Csíkszentmihályi Mihály munkásságát, különösen a Flowt, akkor érted miről beszélek. Bármilyen hihetetlen is ez a nagy tömegek számára, de bizony sokan vannak úgy az életben, hogy jobban kedvelik a hétfőt, mint a pénteket. És itt most nem a besavanyodott, megkeseredett, száraz és szikár munkamániásokra gondolok, hanem valami sokkal emelkedettebb dologra. A "Flow"-ra magára.

A hétfőket kedvelők

között is jópáran vannak, akik nemcsak hogy kedvelik és örömüket lelik benne, hanem hétről-hétre igyekeznek egyre jobbá és hatékonyabbá is válni a munkájukban. De miről is szól valójában ez a "Hatékonyság"? Ezügyben érdemes elolvasni Doransky nagyon egyszerű, lényegre törő és letisztult írását >>


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

2017. május 5., péntek

Világkép


"Több mint tévés. Ő egy kulturális intézmény."

"Egy halk úriember."

"Óvatosan, kultúrával kényszerít ki figyelmet magának, és sebészi pontosságú kérdésekkel monológot hozott ki a vendégeiből."

"Modern tudott lenni úgy, hogy mégis volt benne valami oldschool visszafogottság."

"Az 1910 -es éveknek az úriembere, a napernyőpörgetős, óceánjáró hajós romantikából."

...szóltak így a jellemzések Kepes Andrásról a SZNOBJEKTÍV című műsorban
. 
Jöjjön hát

most egy ilyen elképzelt óceánjárós utazás! Üljünk le Kepes András mellé, dőljünk hátra kényelmesen, nézzünk bele a messzi távolba, az aranysárga lenyugvó naplementébe, és hallgassuk ezt a század eleji finom úriembert, aki minden egyes mondatával a horizontot tágítja.
.
Pincér, egy kellemes koktélt, ha kérhetem!

ugyanis hosszú társalgásnak nézzünk elébe. Hihetjük azt, hogy mi vagyunk a világ közepe, de Kepes András már az első mondataival úgy forgatja meg a földgömböt a fejünk körül, hogy csak ámulunk, és olyan szélesre tágítja a látóhatárt, amibe beleszédülünk. Ettől picit összébb is megyünk. És nemcsak mi, az óceánjáró hajó is. De nem bánjuk, mert a sokat látott mesélő ráébreszt minket arra, hogy van élet a kertkapunkon túl is. Let's go, ahogy a művelt angol mondja.
.
Kepes András könyvét

nagy várakozással vettem a kezembe. A kertkaput magam mögött becsuktam, és megcélozva a nagyvilágot, az íróval együtt útra indultam. Magamat az idegenvezetőmnek átadtam. És nem bántam meg. Kepes András csendessége, kulturáltsága, és szolid humora mindig is szimpatikus volt. Ez a könyvéből is átjön. Finom ember. Olyan, akiből többre lenne szükség Magyarországon. Lényével tanít, munkásságával tudatot tágít. Nagy szükség van erre a Kárpát-medencében, de talán nem csak ott. Kéretik megbecsülni!
.
Világkép

című könyvét ajánlom azoknak, akik bezárkóznak, és azoknak is akik nyitottak. Inspirál, elgondolkodtat, és megmosolyogtat. És legfőképpen lenyűgöz. Mindezekkel, így összességében, épít. Azt hiszem Széchenyi büszke lenne rá.

A könyvvel és Kepes Andrással kapcsolatban érdemes két interjút is megnézi:

"Ez érdekel engem. A kultúrák és a kultúráktól való félelmek. A saját félelmeink, a sorsunk és az életünk. Erről szeretnék én úgy írni, hogy közben a saját személyes sorsomnak az élményei is benne legyenek." Kepes András beszélgetése


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

2017. május 3., szerda

A katedrális



Vallás és hatalom.
Hatalom és vallás.
 .
Katedrális épül. Isten dicsőségére. Vagy talán a "vallási egó" buzgólkodására és kielégítésére? Ken Follett könyvéről már régóta hallottam, eddig azonban még nem olvastam. A napokban viszont volt szerencsém megismerni a katedrális történetét, és azt kell mondjam hogy egy letehetetlen, magával ragadó, fantasztikus írás. Legalábbis ami a történetmesélést illeti. Mert engem az is lenyűgöz. Sőt, az nyűgöz csak le igazán, az írói mestermunka. Mint Thomas Cromwell esetében is.

Mozgatórugó

Viszont ha a történetmesélés csodálatossága mögé nézünk, magunkba az emberiségbe, akkor azért a minimum az, hogy elgondolkodtató a szereplők mozgatórugója. Ami semmit sem változott az elmúlt évezredekben. Nem változik az ember. Királyi palást, bíborosi gyűrű, grófi várak, vallási templomok, mind-mind egyről szóltak. Ki birtokolja a hatalmat. Akár egy országban, akár egy kisebb csoportban. És ma sincs ez másként, csak ma már modernebb tárgyakkal és kiegészítőkkel bírnak a szereplők.

Kié a hatalom?

Ki dönt életről-halálról? Ki dönt városok sorsáról? Adókról, terményről, erotikáról, családokról, vallásokról, háborúkról, hírekről és miegymásról? Kié az erő, és ki akar rendelkezni a közösségek figyelmével, energiáival és javaival? A katedrális körül is ezek a témák forognak. Szerelmek, ármánykodások, gyilkosságok, jóindulatú naivitások, vallás, politika, és sok minden más. Minden, ami bennünk emberekben megbújik. Külső tárgyaink, eszközeink, kapcsolataink és viszonyaink mind-mind azt generálják, hogy a felszínre jöjjön és megmutatkozzon mindaz, ami mélyen bennünk lakozik. Legyen az bölcsesség vagy ostobaság, jóindulat vagy gonoszság, naivitás vagy meghunyászkodás, félelem vagy zsarnokoskodás, gőg, vagy éppen alázatosság.

Ez a könyv pedig

Ken Follettből is egy valamit mindenképp felszínre hozott és megmutatott. Hogy nagyszerű író, és mestere a történetmesélésnek. De, talán még többet is.


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés: