2017. július 22., szombat



Szóljon a mai "meditáció" itt a kolostor udvarán egy táblajáték szemléléséről, a 4000 éves kínai Gó játékkal kapcsolatos tűnődésekről. Ha van kedved, foglalj helyet, csatlakozz.

Ahogy Leonardo Da Vinci mondta: "Az egyszerűség, a kifinomultság legvégső formája."
A gó egyszerű. Talán az egyik lehető legegyszerűbb játék. Egyszerű, letisztult, minimalista történet. És pont ettől, mégis talán az egyik legkifinomultabb és legmélyebb "játék".

A videón Európa egyik kiemelkedő alakja, a 7 danos, magyar, Mérő Csaba lép majd a feketével.
(aki nem mellesleg Mérő László fia)

A videó kielemzéséhez nincs meg a kellő tudásom, ám magának a játéknak a megismeréséért is szerintem érdemes megnézni. Ismerkedj, tűnődj, meditálj, és ezen a szép nyári napon, csak szemléld az egyszerűség, kifinomult formáját.




Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

2017. július 16., vasárnap

A remete

Fotó: Clandestino

Meglepő, 
 
de közel van az emberekhez. Bár, távol a sokaságtól, távol a nyüzsgéstől él a remete, mégis sokkal közelebb van az emberekhez, mint hinnénk. 
 
Közel van az emberekhez, mert közel van önmagához. Többet tud rólunk, mint gondolnánk. Látását nem homályosítja el a zűrzavar, észlelését nem tompítja zaj. Figyelme lézerpontosságú, nyugalma belülről fakad. Látszólagos tétlensége mögött sokkal több van, mint amit elsőre gondolnánk. Legalábbis amit a felületes szemlélő hinne. Azok, akik észlelik a mélységet, azok észlelik a remete mélységét is. Mozdulatlansága nagy dolgoknak ad teret, tétlenségének ereje messzire ér. Ilyenek a remeték.
 
Az évek alatt
 
egyre több "remete" típusú embert ismertem meg. Munkájuk, létezésük, "mozdulatlanságuk" lenyűgözött. Még ha nem is mindegyikük tevékenysége "pozitív", a "mozdulatlanságuk" hatása mégis elgondolkodtatott. Néhányról olvashattál már itt a kolostor udvarán is. Van akiről többet, van akiről kevesebbet. Nem is annyira a "remeteségük" lett kiemelve, hanem az életben betöltött egyéb szerepük:
 
Klasszikus
 
mondásnak számít már hogy, "lassan járj, tovább érsz", pláne ha a teknős és a nyúl meséjére gondolunk. A teknősök tényleg lassúak. És ezzel sokszor mégis többre, messzebbre jutnak. Lassúságuk bölcsesség, lassúságuk megfontoltság. Ehhez képest a remeték pedig még lassabbak, szinte "mozdulatlanok". Mintha meg sem mozdulnának, és mégis, az Univerzumot forgatják meg maguk körül.
 
A kevesebb,
 
több. Tudják ezt a minimalizmus rajongói, tudják ezt a haiku írók, és tudják ezt a remeték is. Ha valakik, akkor ők tudják csak igazán. Aztán már nincs is tovább. Elfogyasztják a pogácsát, besüppednek a csendbe, és ennyi volt, nincs tovább.
 
 
Üdvözlettel
A Kolostor Őre
 
Csak Könnyedén
 
 
 
Társadalmi célú hirdetés:

2017. július 5., szerda

hangulatjelentés


Fotó: maji-de

Négy fő koncepció, ami a japán esztétikát és hangulatot kifejezi. Legalábbis a maji-de blog szerint. Érdemes elolvasni, érdemes átgondolni. Majd szemlélődni.

Sibüi

Minél kevésbé van jelen az alkotó, minél kevésbé lehet érezni, hogy mindezt valaki létrehozta, annál jobb.

Tapintatos, visszafogott, sosem túl erőteljes és karakteres megformálás. A brit “understatement” rokona. Az erős hangsúlyok helyett finom utalások, jelzések. Csípősen fanyar, a szájat összehúzó ízekre mondják a köznyelvben. Erőlködés és látványos mutatványok nélkül kiváltott megrázó és mély művészi élmények sajátossága. Önkontroll, szigor, szabályozottság, alázat. Minél kevésbé van jelen az alkotó, minél kevésbé lehet érezni, hogy mindezt valaki létrehozta, annál jobb. A látvány hatását a szemlélő egy lassú, belső, személyes, intim élmény során tapasztalja csak meg. Talál egy különös figyelemmel megmunkált részletet, amiből spontán módon kibomlik az egész.

Szabi

A csendes egyedüllét és szemlélődés hangulata.

A régi, kopott, elnyűtt dolgokban rejlő szépség. A hosszú ideje használt (akár elhasznált) tárgyak vonzereje. Az élet múlandóságát, a dolgok átmenetiségét felidéző benyomás. Semmi nem tart örökké, de minden ciklikus, idővel megújul, és aztán újra romlásnak indul. A csendes egyedüllét és szemlélődés hangulata. Az idő, az évek előrehaladtával ez a fajta szépség csak egyre jobban elmélyül. A fogalom központjában áll például a megjavított, helyrehozott kopások, törések, repedések esztétikai értéke. A tökéletlenség, a hiányosság bája.

Wabi

az el-nem-tervezett elem

A (szándékos vagy nem szándékos) egyszerűség és dísztelenség ideálja. A szó jó értelmében véve “közönséges” jelenségek szépsége, nem úgy mint “vulgáris”, hanem mint “mindennapi”. Más szóval: pózok és hatásvadász trükkök nélkül. A legkevésbé mesterkélt mű pedig nyilvánvalóan az, amit a természet hozott létre. A nyugati ember szókincsében ehhez a benyomáshoz leggyakrabban az “érintetlen” párosul, egy táj amit a civilizáció még nem formált át a saját igényei szerint. Különösen kedvelt épp ezért a váratlan, a véletlenszerű, az el-nem-tervezett elem, ami frissé teszi a látványt.

Aware

az öröm, ami kicsit jelen van a bánat pillanataiban is

Intenzívebben szomorú, egyértelműbben nosztalgikus hangulat. Az ősszel, a hervadó virágokkal, lehulló levelekkel, a világ lassú elmúlásával kapcsolatos gondolatok. “Mono no aware” formában kifejezetten a dolgok végességét, a tárgyak pusztulásra ítéletségét jelenti, de ugyanígy egy személyre is vonatkozhat. Másra, vagy saját magamra, abban a pillanatban, amikor felismerem: valaki ma már nem ugyanaz az ember, aki valaha volt. Az a bánat, ami kicsit az örömérzésben is felfedezhető, az öröm, ami kicsit jelen van a bánat pillanataiban is.

Forrás: maji-de 

- - -

Ha tetszett, akkor talán ezek is:

- A hét könyve >>>
- Fontos, nem fontos >>>
- Szushi mester >>>
- Hara Hachi Bu >>>
- Hétindító Hangulat >>>
- Csöndben dolgoznak >>>
- A Haiku Letisztultsága >>>
- Elegáns megoldás >>>
- Kisfilm >>>
- A kevesebb ereje >>>
- 11 Téli Haiku >>>
- Két Öregúr >>>
- Shinrin-Yoku >>>
- Setagaya Park >>>
- Ráhangolódás a tavaszra >>>
- Aprócska nesz >>>


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

2017. június 29., csütörtök

A teknős ritmusa


Fotó: NYTimes

A ritmus, amire Frederico Rios Escobar, a New York Times fotósa hívta fel az olvasók figyelmét néhány napja. "Szállj ki a rohanásból" címet adta a cikkének. Vagy, szállj ki a versenyből. Kinek, hogy tetszik. Mindenesetre a lényeg, a teknős ritmusa.
 
Galapagos szigeteken
 
töltött utolsó napján siettek a sofőrrel a reptérre, amikor egyszer csak meglátott néhány lassú, lomha teknőst az út mellett. Kérte a sofőrt hogy álljon meg.
 
Ahogy az autók és a buszok száguldottak a teknős mellett az úton, mindegyiknél egy kicsit behúzta a fejét az állat. A fotósnak óvatosan kellett közelítenie. Halkan, óvatosan lehajolt az állathoz, de tartott egy kis távolságot. A teknős haladt tovább. Lassúsága arányos volt a fotós türelmével. Ezek a teknősök még egy minimális félelemérzet esetén is visszahúzódnak a páncéljukba, és hosszú ideig nem mozdulnak. És ezt nem szerette volna a fotós, ezért nagyon óvatos volt. Türelmesnek kellett lennie. Embert próbáló feladat volt. Le kellett teljesen lassulnia neki is.
 
A teknős érzékelte a fotóst,
 
aki már a földön fekve figyelte a lassan haladó állatot. Feküdt a fotós, figyelte a mozgást, és fényképezett. Majd felállt, a sofőrre pillantott, aki az autó mellett cigarettázott, és ekkor vette észre hogy 40 perc telt el.
 
Bensőséges találkozás
 
volt ez, különleges kapcsolat, amiben eltűnt az időérzékelés. Valamifajta, rohanás nélküli, felfüggesztett tudatállapot. Csak a fotós és a teknős. És a lassúság.
 
Aztán
 
vissza a kocsiba, padlógáz, irány a reptér, rohanás. Az utolsó percben még épphogy elérte a gépet. Hevesen dobogó szívvel, sietve, zihálva és szomorúran hagyta maga mögött Galapagost, és a teknőssel töltött meditációját. Vissza kellett térnie a rohanás világába.


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

2017. június 15., csütörtök

Jung Szeminárium


Ismerősöktől kaptunk néhány Jung könyvet kölcsön, és az elmúlt heteket, szinte már "szeminárium" jelleggel töltöttük Zsuzsával Jung társaságában. Carl Gustav Jung írásait és gondolatait már jónéhány éve olvastam, de tanulságos újra elmélyedni bennük. Mert ahogy az ember is változik az évek alatt, a Jung-i mélységeknek is újabb és újabb dimenzióit fedezheti fel. Új világok nyílnak meg. És van még egy különlegessége is ezeknek a mostani könyveknek!

Olvasni jó

Olvasni hasznos. Láthatod ezt többször itt a blogban, és ehhez tartozik még az is, hogyan tudod ezt az élményt fokozni. Az új ismeretek, és a felfedezések örömét, az olvasott anyag elmélyítését és megértését, szóval mindazt, amit egy remek könyv adhat. Nagyon egyszerű. Próbáld ezt kollektív élménnyé tenni.

Azaz, mesélj róla másoknak és meglátod, ha elkezdesz arról beszélni hogy mit is olvastál, mit tanultál belőle, mi nyűgözött le, és úgy egyáltalán miért is érdekel Téged ez a téma, ezek mind-mind újabb és újabb élménnyel fognak megajándékozni. Persze a befogadót is, de Téged is! Sokkal jobban kikristályosodik majd benned az, amit megértettél a könyvből, vagy ami megfogott. Jobban mélyül, jobban elraktározódik. Velem is hasonló élmény történik most, ugyanis,

Zsuzsával közösen

szinte szeminárium jelleggel olvassuk ezeket a Jung könyveket a mostani hetekben. Egyébként is meg szoktuk osztani egymással az olvasói élményeinket, de ez most valahogy sokkal intenzívebb. Sokkal jobban átbeszéljük az olvasottakat. Sokkal többet olvasunk fel egymásnak ezekből a könyvekből, hogy a másik is hallja a kiváló gondolatokat és felismeréseket. Jobban ülepítjük, jobban mélyítjük, jobban befogadjuk.

Gondoltam arra hogy elhozok belőle ide a kolostor udvarára is, de olyan sok idézetet lenne érdemes kiemelni, hogy nem tudtam választani. Talán elég lehet az is, ha felhívom a figyelmedet Jungra. Vagy legalábbis ez a minimum, amit megteszek. Shri Mataji is sokszor beszélt róla. Érdemes tanulmányozni, mert akár önismereti, meditatív, társadalmi, lélektani, vagy bármilyen egyéb motiváció és szempont szerint is szeretné megismerni az ember Jung felismeréseit, mindenképp számíthat arra, hogy kincsekre fog lelni! Feltéve, ha képes azokat felismerni és befogadni.

Az elmélyülés

Addig, amíg nem hatolsz Te is (akár újra) Jung könyveinek mélyére, hadd ajánljam még a figyelmedbe a róla szóló több részes dokumentumfilmet is:

"Élt egy ember, aki hegyvidéken született, ahol a népesség önellátó volt és a földhöz kötődött. A férfi egész életében álmodott, és tanulmányozta a saját, és mások álmait. Betegek jártak hozzá, akik megpróbálták megérteni az álmok bölcsességét. Sikeres pszichiáter volt, és egész életében a lélekről, a mitológiáról, és Istenről beszélt. Mesélő volt, tudós és utazó, és örök álmodó."

Ahogy egyik kollegája jellemezte:
 
"Sajátos keveréke volt egy svájci parasztnak és egy tudósnak. Sőt, valami ennél is többnek. Talán spirituális természetnek lehetne nevezni."
 
 
 
 
Üdvözlettel
A Kolostor Őre
 
Csak Könnyedén
 
 
 
Társadalmi célú hirdetés:

2017. június 9., péntek

Mesterséges Intelligencia



Jaksity György a meditatív, filozofikus közgazdász és üzletember megjelent már a kolostor udvarán (itt és itt) és most ismét érdekes dolog kapcsán érkezett.

Mesterséges Intelligencia

Ez az a téma, amiről legújabb, figyelemreméltó írása született. Lehet hogy elsőre távolinak tűnik ez, pedig nagyon is jelen van a hétköznapjainkban. Az elgondolkodtató dolgok mellett a cikkben megjelenik a Go játék is, Mr. Trump, és egyéb elképzelhetetlennek tűnő dolgok is. Kedvcsinálóként egy kis részletet hadd emeljek itt ki:

"....és mennyire mondható szabadnak a világon az a pár milliárd ember, aki szociális hálóban vergődve, álhírekkel manipuláltan tengeti mindennapjait, hiszen ahogy Douglash Rushkoff Throwing rocks at the Google bus című kétségkívül megosztó könyvében fogalmazott: A Facebook felhasználói nem a cég ügyfelei, hanem valójában a termékei. Mondhatnánk robotjai, csak ez annyiban nem igaz, hogy az emberek valójában tökéletlen robotok, ahogy egy konferencián az egyik előadó fogalmazott."

Szóval, egy figyelemreméltó cikkben elmélkedik Jaksity úr arról, hogy vajon merre halad a világ. Érdemes elolvasni, átgondolni.
Itt találod >> 



Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

2017. június 3., szombat

Abraham Lincoln


Amerikai Egyesült Államok
16. Elnöke
Abraham Lincoln


Különleges történelmi visszatekintésben volt részem a napokban a Rubicon történelmi magazin által. Egy kiadványban összegyűjtötték az USA összes elnökét. Több mint 200 év történelme. Érdekes volt visszatekinteni a történelem e fejezetére, különösen így az elnökök életén keresztül

A sok-sok tanulságos történetből Abraham Lincolnról gondoltam hogy elhozok ide, a kolostor udvarára néhány érdekességet. 1861-től 1865-ig töltötte be az elnöki tisztséget. Személyisége és tevékenysége azért is figyelemreméltó, mert Shri Mataji is többször említette őt:



A Rubicon 

rögtön egy érdekességgel indított vele kapcsolatban, azt írják ugyanis hogy ő volt az Egyesült Államok legkevésbé iskolázott elnöke. Ennek ellenére mégis olyan hatással volt a tevékenysége az emberiségre és a történelemre, hogy a három legnagyobb elnök közt tartják számon, George Washington és Franklin D. Roosevelt mellett. De érdemes tudni vele kapcsolatban azt is, hogy a Rubicon elmondása szerint:

"Alighanem egyetlen elnököt sem támadtak még oly sok oldalról és olyan hevesen, mint őt. Az abolicionistáknak és a radikálisoknak túlságosan mérsékeltnek tűnt, a konzervatívoknak és az állami jogok védelmezőinek túlságosan merésznek, egyesek azért szidták, mert nem köt békét a konföderációval, mások azért, mert nem nyeri meg elég gyorsan a háborút. Ellenfelei bitorlónak, bohócnak, árulónak, zsarnoknak, szörnyetegnek, idiótának, eunuchnak, bigottnak, demagógnak, sarlatánnak, holdkórosnak, négerimádónak nevezték."

Olyan korban

volt elnöke az országnak, amit elképzelni valamelyest eltudunk, de beleélnünk magunkat már jóval nehezebb. Jelentős modernizáció előtt állt még akkor Amerika, polgárháborúskodás volt, rabszolgatartás. A mai kor politikusai ennek ellenére mégis sokat tanulhatnak Lincolntól is. De nemcsak a politikusok, hanem mi, egyszerű hétköznapi emberek is. Nagylelkű tudott lenni, emberséges és megbocsátó, mindezt egy olyan korban, amikor az elnöki kegyelem egyáltalán nem számított népszerűnek.




Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

2017. május 28., vasárnap

Tavasz


Peregnek a homokóra szemcséi, és újra csak eltelt egy évszak. Múlik az idő, zajlik az élet, és közben meditatívan szemlélhetjük az eseményeket. A világ változását, a kakukkfű szaporítását, vagy éppen személyiségünk kibontakozását. Nézzük miről is szólt az elmúlt három hónap itt, a kolostor meditatív udvarán. Jöjjön a szokásos, évszakvégi visszatekintés:


MÁRCIUS

- Indul a tavasz >>>

- Farkasbőrben >>>

- A magyar néplélek >>>

- Zenés meditációs est >>>


ÁPRILIS

- Thomas Cromwell >>>

- Mosoly >>>

- CEU >>>

- Feltámadás és a Lollapalooza >>>

- A kör >>>


MÁJUS

- A katedrális >>>

- Világkép >>>

- Miről szól a "Munka"? >>>


- - -


Így zajlott hát 2017 tavasza, a kolostor, meditatív udvarán. Ha megérintettek a témák, érdemes a korábbi évek bejegyzéseit is felfedezned!

2016 tavasza >>>
2015 tavasza >>>
2014 tavasza >>> 
2013 tavasza >>> 
2012 tavasza >>>
2011 tavasza >>>

a 2010, 2009, 2008 -as tavaszi témák még nem kerültek így, a fentiekhez hasonlóan az évszak végén összegyűjtésre. De megtalálod őket a blog archívumában. Kellemes olvasgatást és meditációt kívánok hozzájuk!


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

2017. május 11., csütörtök

Miről szól a "Munka" ?


És miről szól a "Hatékonyság"?

Tudom, vannak akiknek a "munka" szó, valami kötelező rosszat jelent. Vannak akiknek viszont valami teljesen mást. Ezt a két hozzáállásbeli különbséget egy kérdéssel tudom a legjobban szemléltetni. Te minek örülsz jobban, a pénteknek, vagy a hétfőnek? Hmm... elgondolkodtató, igaz?

Ha ismered

Csíkszentmihályi Mihály munkásságát, különösen a Flowt, akkor érted miről beszélek. Bármilyen hihetetlen is ez a nagy tömegek számára, de bizony sokan vannak úgy az életben, hogy jobban kedvelik a hétfőt, mint a pénteket. És itt most nem a besavanyodott, megkeseredett, száraz és szikár munkamániásokra gondolok, hanem valami sokkal emelkedettebb dologra. A "Flow"-ra magára.

A hétfőket kedvelők

között is jópáran vannak, akik nemcsak hogy kedvelik és örömüket lelik benne, hanem hétről-hétre igyekeznek egyre jobbá és hatékonyabbá is válni a munkájukban. De miről is szól valójában ez a "Hatékonyság"? Ezügyben érdemes elolvasni Doransky nagyon egyszerű, lényegre törő és letisztult írását >>


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

2017. május 5., péntek

Világkép


"Több mint tévés. Ő egy kulturális intézmény."

"Egy halk úriember."

"Óvatosan, kultúrával kényszerít ki figyelmet magának, és sebészi pontosságú kérdésekkel monológot hozott ki a vendégeiből."

"Modern tudott lenni úgy, hogy mégis volt benne valami oldschool visszafogottság."

"Az 1910 -es éveknek az úriembere, a napernyőpörgetős, óceánjáró hajós romantikából."

...szóltak így a jellemzések Kepes Andrásról a SZNOBJEKTÍV című műsorban
. 
Jöjjön hát

most egy ilyen elképzelt óceánjárós utazás! Üljünk le Kepes András mellé, dőljünk hátra kényelmesen, nézzünk bele a messzi távolba, az aranysárga lenyugvó naplementébe, és hallgassuk ezt a század eleji finom úriembert, aki minden egyes mondatával a horizontot tágítja.
.
Pincér, egy kellemes koktélt, ha kérhetem!

ugyanis hosszú társalgásnak nézzünk elébe. Hihetjük azt, hogy mi vagyunk a világ közepe, de Kepes András már az első mondataival úgy forgatja meg a földgömböt a fejünk körül, hogy csak ámulunk, és olyan szélesre tágítja a látóhatárt, amibe beleszédülünk. Ettől picit összébb is megyünk. És nemcsak mi, az óceánjáró hajó is. De nem bánjuk, mert a sokat látott mesélő ráébreszt minket arra, hogy van élet a kertkapunkon túl is. Let's go, ahogy a művelt angol mondja.
.
Kepes András könyvét

nagy várakozással vettem a kezembe. A kertkaput magam mögött becsuktam, és megcélozva a nagyvilágot, az íróval együtt útra indultam. Magamat az idegenvezetőmnek átadtam. És nem bántam meg. Kepes András csendessége, kulturáltsága, és szolid humora mindig is szimpatikus volt. Ez a könyvéből is átjön. Finom ember. Olyan, akiből többre lenne szükség Magyarországon. Lényével tanít, munkásságával tudatot tágít. Nagy szükség van erre a Kárpát-medencében, de talán nem csak ott. Kéretik megbecsülni!
.
Világkép

című könyvét ajánlom azoknak, akik bezárkóznak, és azoknak is akik nyitottak. Inspirál, elgondolkodtat, és megmosolyogtat. És legfőképpen lenyűgöz. Mindezekkel, így összességében, épít. Azt hiszem Széchenyi büszke lenne rá.

A könyvvel és Kepes Andrással kapcsolatban érdemes két interjút is megnézi:

"Ez érdekel engem. A kultúrák és a kultúráktól való félelmek. A saját félelmeink, a sorsunk és az életünk. Erről szeretnék én úgy írni, hogy közben a saját személyes sorsomnak az élményei is benne legyenek." Kepes András beszélgetése


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

2017. május 3., szerda

A katedrális



Vallás és hatalom.
Hatalom és vallás.
 .
Katedrális épül. Isten dicsőségére. Vagy talán a "vallási egó" buzgólkodására és kielégítésére? Ken Follett könyvéről már régóta hallottam, eddig azonban még nem olvastam. A napokban viszont volt szerencsém megismerni a katedrális történetét, és azt kell mondjam hogy egy letehetetlen, magával ragadó, fantasztikus írás. Legalábbis ami a történetmesélést illeti. Mert engem az is lenyűgöz. Sőt, az nyűgöz csak le igazán, az írói mestermunka. Mint Thomas Cromwell esetében is.

Mozgatórugó

Viszont ha a történetmesélés csodálatossága mögé nézünk, magunkba az emberiségbe, akkor azért a minimum az, hogy elgondolkodtató a szereplők mozgatórugója. Ami semmit sem változott az elmúlt évezredekben. Nem változik az ember. Királyi palást, bíborosi gyűrű, grófi várak, vallási templomok, mind-mind egyről szóltak. Ki birtokolja a hatalmat. Akár egy országban, akár egy kisebb csoportban. És ma sincs ez másként, csak ma már modernebb tárgyakkal és kiegészítőkkel bírnak a szereplők.

Kié a hatalom?

Ki dönt életről-halálról? Ki dönt városok sorsáról? Adókról, terményről, erotikáról, családokról, vallásokról, háborúkról, hírekről és miegymásról? Kié az erő, és ki akar rendelkezni a közösségek figyelmével, energiáival és javaival? A katedrális körül is ezek a témák forognak. Szerelmek, ármánykodások, gyilkosságok, jóindulatú naivitások, vallás, politika, és sok minden más. Minden, ami bennünk emberekben megbújik. Külső tárgyaink, eszközeink, kapcsolataink és viszonyaink mind-mind azt generálják, hogy a felszínre jöjjön és megmutatkozzon mindaz, ami mélyen bennünk lakozik. Legyen az bölcsesség vagy ostobaság, jóindulat vagy gonoszság, naivitás vagy meghunyászkodás, félelem vagy zsarnokoskodás, gőg, vagy éppen alázatosság.

Ez a könyv pedig

Ken Follettből is egy valamit mindenképp felszínre hozott és megmutatott. Hogy nagyszerű író, és mestere a történetmesélésnek. De, talán még többet is.


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

2017. április 29., szombat

A kör

Kép: HVG

Sötét teremben belesüppedve a kényelmes ülésbe, ölemben egy adag fűszeres nachossal adtam át magam a varázslatnak. Tom Hanks legújabb mágiájának. Moziban voltunk Zsuzsával néhány napja, a kör című film vetítésén. Ajánlom figyelmedbe Neked is kedves olvasó, mert egy olyan kérdést feszeget, amely végigkíséri az emberiség életét a kezdetektől! És nemcsak hogy végigkíséri, de folyamatosan rá is kényszeríti az embert, hogy újra és újra átgondolja ezt a dolgot, és a hozzá fűződő viszonyát. Mi ez?
 
A bölcsesség
 
arra vonatkozóan, hogy az újabb és újabb találmányaink azok vajon rombolni, vagy építeni fogják az életünket. Legyen szó bármilyen új dologról. Akár a tűz, a könyvnyomtatás, egy új vallás, fegyverek, televízió, repülés, internet, és lehetne ezt sorolni még hosszan.
 
Az új találmányok sok mindenben hozzájárulnak ahhoz, hogy életünk kellemesebb, jobb, hasznosabb, szebb, okosabb legyen, azonban egy ponton túl akár veszélyessé is válhatnak. Hiszen ki kérdőjelezné meg a könyvnyomtatás hasznosságát, azonban ha pusztító és veszélyes eszmék terjesztésére használják, akkor már...
 
Az internet
 
terjedésének újabb és újabb dimenzióira hívja fel a figyelmet ez a film. Kétségtelenül egy fantasztikus és hasznos dologgal állunk szembe immár 1-2 évtizede, azonban hol van az a határ, ahol már veszélyessé és pusztítóvá válik? A kérdés nem könnyű. Rajtunk és a bölcsességünkön múlik. Szinte, mint minden. És ezen hogyan javíthatunk? Önmagunkon és a bölcsességünkön? Hmm... talán ez is megérne egy újabb mozifilmet. És talán ez a kérdés is visszavezetne minket az emberiség kezdeteihez, hiszen, mintha e körül is mozgolódnánk már évezredek óta. Hogy jobbá és bölcsebbé váljunk.
 
 
Üdvözlettel
A Kolostor Őre
 
Csak Könnyedén
 
 
 
Társadalmi célú hirdetés:

2017. április 14., péntek

Feltámadás és a Lollapalooza

Kép forrása: itt

Az előző bejegyzésben még csak apró reménysugarakról olvashattál. Az azóta eltelt napok óta viszont rengeteg minden megváltozott. Ha mindezt egy szóban kéne elmondanom, az lenne hogy: Lollapalooza.


A legendás befektetőtől,

az öreg Charlie Munger munkásságából ismertem meg azt a kifejezést hogy, Lollapalooza hatás

Ez valami olyasmit jelent, hogy,
1+1+1=6

Furcsa nem? Hiszen a matematika törvényei nem ezt adnák ki. Persze hogy nem, viszont a Lollapalooza hatás túl mutat a matematikán. Valami olyasmit jelent hogy egy időben, egy irányba, egyszerre több erő is hatást fejt ki, és ezeknek a hatásoknak az összeadódása sokszorozódó végeredményt hoz ki. Azaz, az Egész sokkal többé válik, mint csupán a Részek összessége.

Hogy micsoda?!

Egyszerűbben valahogy úgy mondanám, amikor van egy ember, vagy egy cég, egy város, egy társadalmi jelenség, vagy bármi, és arra különböző irányokból, egyre több és egyre több hatás érkezik. Ha ezek egy idő után egy irányba állnak, akkor óriási változás fog beállni. Ahogy pl. sok kis patak különböző irányból táplálja a folyót, ami ezáltal sok száz kilométer múlva óriási folyóvá duzzad. Ezek az összeadódó hatások természetesen lehetnek pusztítóak is, vagy épp építőek. Valami ilyesmi zajlott le, és zajlik le épp most is a magyar társadalomban.

A Feltámadás

Amikor hosszú éveken keresztül érik a társadalmat negatív benyomások. Egyre több rétegét, egyre több szinten. És ezek gyűlnek, összeadódnak, érnek. És közben még több hatás, még több benyomás, még több inger, még több irányból.

Aztán egyszer csak közelít a pohár ahhoz hogy túlcsorduljon, és ebben a túlcsordulásban még nagyobb sebességre kapcsol a Lollapalooza hatás. Hatványozódik. Bejönnek a képbe olyan szereplők, akik eddig passzívak voltak, de most már nekik is elég, ők is hatást fejtenek ki. Még több inger éri a történetet, még több benyomás, még több szereplő, még több információ, és aztán egyre inkább kirajzolódik az hogy,

1+1+1=6

És még egyáltalán nem vagyunk a végén. Sőt! Nagyon is a közepén vagyunk a dolgoknak. Persze látszik valamifajta végkifejlet is, hogy ez a kormány és Orbán Viktor megbukott. Lehet hogy ezt csak nagyon fájdalmasan fogja tudni lerázni magáról a magyar társadalom, de mégis lerázza, és elindul a Feltámadás.

De hogy vajon nem ismétlődik-e meg ez újra, avagy belül, a mélyben bennünk élő "feudalizmus"-t (aminek borzalmas és bűzös megnyilvánulása volt ez az egész Orbáni korszak) mennyire tudjuk kinőni és levetkőzni, abból mikorra tudunk Feltámadni, az már egy másik történet. Az a jövő kérdése, a jövő Lollapaloozája. Amire Te is hatással vagy, és én is. Mi mindannyian. Még ha csak kicsiben is. 

Homokszemekből áll össze a sivatag,
vízcseppekből az óceán,
friss, üde, tavaszi szellőre vágyakozik
már régóta az alföldi rónaság.


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

2017. április 7., péntek

CEU

Magyarország rohamos tempóval halad a leépülés útján. Stílusát, tartalmát, motivációját tekintve valami olyan sötét és ijesztő kép rajzolódik ki, amit nehéz érzelmek nélkül végignézni. Végtelen szomorúság az egész. Apró, pislákoló kis fények, halvány reménysugarak maradtak csak.
 
Ahogy a költő mondja:
 
"Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen.
Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen
néz téged, mert örül, hogy lát ma itt
fehérek közt egy európait."

.
Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

2017. április 4., kedd

Mosoly


Az olcsó humor, az igénytelenség és a felszínesség világában üdítően hat az öreg mesterek csibészes mosolya.

Az ilyen embernek még a fecsegése is mély,
jelenléte remény,
az emberiség olykor borús, felhős egén.

Sándor György ma 79 éves.



Az előadás második része itt lesz >>


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

2017. április 1., szombat

Thomas Cromwell


"
- Az összes szereplőnek vége - jegyzi meg Wriothesley. - Mind a négynek, aki a bíborost a pokolba cipelte. És a szerencsétlen flótás Marknak is, aki gúnydalt szerzett a hőstettükről.
 
- Mind a négynek - bólintott Cromwell. - Mind az ötnek.
 
- Egy úr azt tudakolta tőlem, hogy ha Cromwell ezt műveli a bíboros jelentéktelenebb ellenségeivel, akkor vajon egy idő után mit készül a királlyal tenni?
 
Cromwell letekint a homályba vesző kertre; kővé dermed, a kérdés olyan, mintha kést vágtak volna a lapockái közé. A király összes alattvalója között egyetlen olyan férfi akad, akiben ez a kérdés felmerül; egyetlenegy, aki fel is merné tenni. Egyetlen ember van, aki meg merné kérdőjelezni a király iránti hűségét, a lojalitást, amelyről nap mint nap tanúbizonyságot tesz.
 
- Szóval... - mondja végül -, Stephen Gardiner újabban úrnak nevezi magát.
 
A kis üvegnégyzetek elmossák, eltorzítják az arcvonásokat, s Wriothesley talán ezért lát egy kevéssé hihető tükörképet: titkár uram arcán ritkán jelenik meg a zavar és a félelem. Mert meglehet, hogy Gardiner ezt képzeli, de rajta kívül vajon még ki más?
 
- Wriothesley, ugye nem arra számít, hogy majd ön előtt fogom igazolni a tetteimet - feleli. - Ha az ember megválasztotta az útját, akkor ne kérjen érte bocsánatot. Isten látja lelkem, urunknak, a királynak csakis jót kívánok. Kötelességem engedelmeskedni és szolgálni. És ha nagyon figyel, láthatja is, hogy azt teszem.
 
Akkor fordul meg, amikor már úgy véli, hogy Wriosthley most már nyugodtan vethet egy pillantást az arcára. Mosolya rendíthetetlen.
 
- Igyék az egészségemre - mondja.
"
- - -
 
A nagyhatalmú  
 
Thomas Cromwell, a Tudor korabeli szürke eminenciás életének könyve, ez a második rész is mestermunka. Zseniális. Már a könyv első része is magával ragadott, és ez a folytatás sem adta alább. A történetmesélésnek ez a fajta profizmusa teljesen lenyűgöz. Lelkesedésemet nehéz is kordában tartani, csak felsőfokon tudok a két könyvről beszélni. Ha ilyen hatás ér, órákig tartó előadásra vagyok képes. Ha itt ülnél most mellettem kedves olvasó, és azt látnám rajtad hogy érdekel amit mondok, valószínűleg meg is kapnád ezt a nagy monológot. Először finoman adagolva, azt gátakat átszakítva, ömlesztve. Csak győzd befogadni! Zsuzsát szoktam megajándékozni ezzel. Ő hősiesen próbálja érdeklődését és figyelmét fenntartani, de nehéz a rajongásnak ilyen fokával együtt sodródni.

A kolostor udvara 
 
azonban egy csendesebb, visszafogott hely, így a nagy előadás helyett inkább csak annyit mondok hogy, érdemes elolvasnod! Ha egy filmben, zenében, vagy könyvben nem csak az ismeretátadást, a történetet és a hatást kedveled, hanem szereted megfigyelni azt is, hogy mitől jó az adott mű, avagy a mestermunka apró részleteinek felfedezését is élvezed, akkor ez a két könyv neked szól.
 
Ahogy az író megmutatja 
 
a jeleneteket, a párbeszédeket, az érzéseket, gesztusokat és jellemeket, azt bizony tanítani kéne. Ilyen kifejezőnek lenni írásban, ilyen mestermunkát végezni, lenyűgöző. A történetmesélés magas foka. Tényleg tanítani kéne. Irodalomórákon, marketingtréningeken, írói klubbokban, és ki tudja még mennyi helyen. Szóval, Hilary Mantel nagyot alkotott. Le a kalappal!
 
 
Üdvözlettel
A Kolostor Őre
 
Csak Könnyedén
 
 
 
Társadalmi célú hirdetés:

2017. március 28., kedd

Zenés meditációs est



Mr. Emanuel Shulz tartott zenés meditációs estet ma itt Bécs belvárosában a Postgasse-n. Azóta lebegek. 

Külön meditatív zenék a mantrákhoz, a meditációhoz, Bach muzsikák, Mozart, és egyéb klasszikusok. Finoman, lágyan, segítve az ember meditációját. Elmélyülés, csendesség, jelenlét. Mély élmények. Ilyesmi után kezdi el érezni az ember azt a fajta "lebegést", amire talán a bibliai vízen járás is vonatkozott. Nemcsak a hit ereje, hanem a Lélek Élő és Valós állapota, annak könnyedsége. Az, amikor annyira EGY vagy a Lélek Isteni Békéjével, Örömével és Vibrációival, hogy szinte "lebegsz". A föld fölött.

Ekkor éled meg, és ekkor tudod csak igazán megkülönböztetni azt, hogy mennyire "terhes" és nehéz is az, amit felhalmozunk önmagunkban. A gondolataink, az érzelmeink, a múlthoz és a jövőhöz fűződő súlyos kötődéseink. Ilyenkor, amikor a jelenbe kerülsz és meditálsz, ebből egyre inkább felül emelkedsz. Aztán részt veszel továbbra is az életben, annak gondolati, érzelmi, múltbeli, vagy jövőbeli oldalaival, de már könnyebben. Sokkal könnyebben.


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

2017. március 21., kedd

A magyar néplélek

 
Két elgondolkodtató videót
 
láthatsz most itt. Első pillantásra politikának tűnhet, de több annál. Sokkal több.
 
A magyar néplélekről szól.
 
A kollektív tudatalattinkról, a berögződéseinkről, a magunkkal cipelt "finomszintű" kulturális és szociális nehézségeinkről, és sok minden egyébről. Érdemes megnézni, érdemes elgondolkozni rajtuk.
 
Miért?
 
Korábban is szó volt már ilyesmi téma itt a kolostor könnyed, meditatív udvarán, pl. a hírlevelektől búcsúzó bejegyzésben, vagy a diktátorok lélektanával foglalkozóban, vagy akár a polgár -os témáknál. Persze maradhatna a blog kizárólag a meditáció és a spiritualitás területén, nazca vonalak, piramisok, távol keleti imák, csodagyógyászat, vudu, meg minden. Ugye milyen érdekes lenne? Csak pont a lényeget hagynánk ki. Önmagunkat, és az önismeretet.
 
Ezért kerülnek be ilyen témák is ide a kolostor udvarára, mint a mostani, mert hiszem hogy ezáltal is kicsit közelebb kerülhetünk önmagunkhoz. Szembe kell néznünk a korlátainkkal. Szembe kell néznünk azzal az én-ünkel is, ami eltakarja a Lelkünk Fényét, Lényünk Isteni Én-jét. Nyilván a mélyebb spirituális tapasztalásokhoz nem egy politológus fogja az embert eljuttatni a TV-ből, de talán mégis tud olyat mondani, amit józan ésszel felfoghatunk, és érdemes rajta el is gondolkodnunk.
 
Aki nyitott szemmel
 
közlekedik a Kárpát-medencében, azoknak persze nem sok újat fog mondani ez a mostani két beszélgetés, hiszen ők tisztán látják és érzik ezeket. Hiszen működik a józanságuk, működik az őszinteségük. Aztán persze hogy az ember ezeken az "akadályokon", ezeken a tudatalattis és kulturális berögződéseken változtatni tudjon, az már egy másik téma. Komolyabb erő, elszántság, és őszinteség szükséges hozzá. Meg talán egy kis meditáció.
 
No de addig is, érdemes legalább tisztába kerülni a dolgokkal és önmagunkkal. Vagy legalább, megpróbálni.
 
 
Remélem a türelmed még nem fogyott el, kitart, és nem is kívánod a tükröt összetörni. Kéri László után jöjjön Tölgyessy Péter.
 
 
 
Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

2017. március 9., csütörtök

Farkasbőrben

.
Főszerepben: 
a hatalom


Vér ömlött az arcából, úgy elverte a gyereket az apja a kovácsműhely udvarán. Ilyen erős képpel indít a könyv, amely Thomas Cromwellről, a történelem egy kevésbé reflektorfényben álló emberéről szól. Tudor korszak, 16. század, Anglia. Arról a Thomas Cromwellről szól ez bámulatos könyv, aki egy kovácsműhely mélyéről indult, és kanyargós utakon jutott el Anglia csúcsára. VIII. Henrik király melletti legfőbb bizalmi állásba.

Ha hasonlítani kéne valakihez,

akkor azt mondanám hogy Lázár János, és Habony Árpád "munkássága" és szerepköre ismerhető fel Thomas Cromwellnál. Ennek megértéséhez persze nem árt a mai magyar közélet mélyebb "rezdüléseit" is ismerni, felismerni. A király melletti legfőbb "ügyintéző", problémamegoldó, tanácsnok, kancellár, pártfogó, kincstárnok, összekötő, nagykövet, szóval az udvar nélkülözhetetlen embere, akinek befolyása már lassan a királyéval vetekszik. Hogy személyisége és karaktere hova fog kifutni a könyv végére azt nem tudom, ugyanis még csak a felénél járok. De már most annyira lenyűgözött a könyv stílusa, hogy mihamarabb be akartam mutatni itt a kolostor udvarán.

A stílus előtt azonban

érdemes megállni a tartalom mellett is néhány szó erejéig. Ez a legfőbb tartalom pedig nem más, mint a hatalomvágy. Van néhány hasonlóan erős dolog ami végigkíséri az emberiség történelmét. Ilyen pl. a szerelem, a barátság, a hiúság, az árulás, a szeretet, a hősiesség, az Isten, a művészet, vagy éppen a hatalomvágy. Kortól és helytől függetlenül kíséri végig az emberiség történelmét. A fáraók világa, a sógunok korszaka, forradalmak, háborúk, fejedelemségek, városállamok, családok, csoportok, egyházak, páholyok, klubok, szekták, kisebb-nagyobb közösségek. Ekörül forognak. Ott van a hatalomvágy mindenhol. Kicsiben, nagyban, csendben, manipulatívan meghúzódva, vagy épp csapkodva, hangoskodva. Még ha nem is veszik észre, akkor is. Még ha nincsenek is tudatában a résztvevők, akkor is az ilyen örök és mély emberi dolgokat cipelik magukkal, és színpadot biztosítanak a szereplőknek. Azoknak, akik sokszor öntudatlanul vesznek részt ebben a "játszmában".

Ki a "balek"?

Egyszer hallottam egy olyan mondást, hogy ha a kártyaasztalnál húsz percen belül nem tudod ki a balek, akkor Te vagy az. A fent említett emberi közösségekben is megfigyelhető ez. Tetszik, nem teszik, sajnos, nem sajnos, de bizony ez így van. Vannak a balekok, és vannak akik kihasználják őket. Szívják a vérüket, szívják az energiájukat. Rátelepszenek a figyelmükre, és rátelepszenek az erőforrásaikra. Ráadásul mindezt nagyon alattomosan, nagyon manipulatívan, akár hízelegve, akár bűntudatot keltve. Úgy, hogy a nagy többség sokszor észre sem veszi ezt a "játszmát". Önként és "dalolva" foglalnak helyet a "baleknek" kijelölt székben. Így ment ez régen is, és így megy ez ma is. Sok-sok közösségben...

Thomas Cromwell történetei

is ekörül forognak. A hatalom, a befolyás, és az érdekek mentén. Egészen nagyban, kontinentális méretekben. A király, a pápa, országok, kontinensek, nagy vallási, országos történelmi útelágazások szintjén. Jézus tanítványai közt is felmerült már a hatalomvágy és a befolyás kérdése, és nem változott ez 1500 év múlva sem. SŐT!

Szóval, a történelem lassan hömpölygő évszázadaiban, évezredeiben is ugyanazok körül a dolgok körül forgolódik az ember vissza-vissza térően. És talán ha ezeket a történeteket jobban, mélyebben megismerjük, talán jobban megismerhetjük saját magunkat is. A jelenünket, a motivációinkat, a szerepünket, a környezetet, a kártyaasztalt, és a játszmáinkat.

Az igazán lenyűgöző része

a könyvnek, a fent említett tartalom mellett a stílusa volt. Annyira mesterinek találom, hogy alig bírom letenni, és nem győzök vele betelni. Arról van szó, hogy az írónő egy géniusz képességével jeleníti meg a dolgokat. És ez az a része az alkotásnak, legyen az akár egy zene, festmény, könyv, vagy bármi egyéb, amikor nem csak a nagy összkép, a hatás az, ami lenyűgöző, hanem amikor képes vagy felismerni az apró részek mesterien kidolgozott tökéletességét is. És ennek a gyönyörével nehezen tudsz betelni. Mire is gondolok pontosan?

Többször említettem már itt a blogban a minimalizmus témáját. Amikor nagyon kevéssel képes vagy nagyon sokat megmutatni. Mint a haikuk. Bár a könyv több száz oldalas, ez a fajta minimalizmus az egyes apró fejezetekben jelenik meg lenyűgöző módon. Pl. amikor Thomas Cromwell egy rövid párbeszédet folytat. Az írónő ezt mondjuk lerendezi 5 mondatban. Viszont ebben az 5 mondatban annyi mindent sűrít bele, hogy csak bámul az ember. A hangulatot, az érzéseket, a kifejező gesztusokat, a környezetet, és sok minden egyebet, de mindezeket nem direktbe, fullasztóan, amatőr módon, hanem inkább csak finoman, utalva, sejtetve. Mesterien.

Annyira lenyűgözött, hogy nem csak mohón olvasom a könyv további fejezeteit, de itt vár az asztalon már a második rész is. Folytatódik az emberiség nagy játszmája, benne Thomas Cromwell történetei. A "Holtaknak menete".

.
Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

2017. március 4., szombat

Indul a tavasz

Bécs felett
.
Gyönyörű az idő. Madárfüttyös, kellemes tavaszi szellős. Mese nincs, ki kell menni a szabadba. Shinrin- yoku again. A szobában teázgatós tél után itt az ideje a túrázásnak, a szabadban mozgolódásnak. A tapétán, a festményeken, vagy a számítógép képernyőjén is gyönyörű a természet, de kint azért mégiscsak más. Az erdő megnyugtat, a friss levegő üdít, a séta egyensúlyba hoz és inspirál. Élvezd, relaxálj, töltődj, meditálj!


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

2017. február 28., kedd

Tél


Az idei tél is bőven tartogatott érdekességeket, szemlélődésre érdemes témákat. Nézzük, hogy mik is jelentek meg itt, a kolostor meditatív udvarán, az elmúlt téli hónapok során:

DECEMBER

- "De, ki az a Plotinus?" >>>

- Pizzini élet halál ura >>>

- Mozart Est - Emanuel Shulz >>>

- A zsidó Budapest >>>

- Két szelet bejgli közt >>>

- Szilveszteri Hujujujúúúj >>>

JANUÁR

- Nyílt Levél Zsiday Viktor Részére >>>

- Tolsztoj - Napló >>>

- Graphisoft Park - Smart City >>>

- Szókratész tanítványa, Xenophón >>>

FEBRUÁR

- 25 év 25 átverés >>>

- "all right go ahead" >>>

- Sokatmondó címlapok >>>

- Meditáció a cseheknél >>>

- - -

Korábbi évek téli, kolostoros blogbejegyzései:

2016 tele >>>
2015 tele >>>
2014 tele >>>
2013 tele >>>
2012 tele >>>
2011 tele >>>

2010, 2009, években még nem kerültek ilyen formában összesítésre a bejegyzések, úgyhogy az akkori, téli bejegyzéseket, simán csak a blog archívumában találod. Kellemes olvasgatást kívánok hozzájuk!


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

2017. február 26., vasárnap

Meditáció a cseheknél


Néhány meditatív nap a Malenovice környéki hegyek közt.




.
.
Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén





2017. február 19., vasárnap

Sokatmondó címlapok


 

Kedvelem a hetilapok címlapjait, mert olyanok mint a haikuk. Csak képpel fejeznek ki valamit nagyon tömören. Letisztultan és sokatmondóan. Ilyen "kevéssel", ilyen "sokat" mondani, az már szinte művészet.

A New Yorker képeihez hasonlóan a HVG -nek is kiválóak szoktak lenni a címlapjai. Állj meg néha, és tanulmányozd őket. Érdemes, mert sokatmondóak...


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés: