Tudom hogy ez a hétvége a megemlékezés és a mindenszentek jegyében telt nagyon sok helyen. Ez így is van rendjén. Erről a témáról most sok helyen sok mindent lehet olvasni és hallani, ezért engedd meg hogy én inkább egy picit eltérjek most ettől.
Két olyan témát, két olyan gondolatot szeretnék megosztani Veled, ami már régóta érlelődik bennem, és szerintem hasznos lenne az ilyen "apróságokra" is jobban odafigyelni a hétköznapjaink során. Ha így tennénk, és egyre több hasonló dolgot fedeznénk fel magunk körül, és be is építenénk az életünbe (akár egyénileg, akár kollektíven, közigazgatásilag stb. stb. stb.) nagyot léphetnénk elő sok-sok dologban! Nézzük ezt a két témát!
CSIPKEDD MAGAD!azaz, csipkebogyós
vitaminháztartásdúsítás
természetkedvelőknek
Csodálatos időnk volt itt Baranyában most a hétvégén. Gyönyörű őszi napsütés. Friss levegő, kellemes szellő, sárguló levelek, kertészkedő emberek, szóval bámulatosan szép. Ilyenkor Zsuzsával könnyen felkerekedünk, és nekivágunk a természetnek. Persze a "kollega urakat", a kutyákat sem hagyhatjuk otthon ilyenkor, még ki is kérnék maguknak! Hamar kiérünk a faluból, ahol szép hegyek, erdők, és hatalmas szántóföldek várnak ránk. Nagyon jókat szoktunk sétálni. A természet az mindig nagyon szép. Megnyugtató és csodálatra méltó.
Minél nagyobb köröket megyünk, annál jobban felfedezzük a környéken azokat a területeket, ahol a természet szinte "kiált" és "két kézzel" szórja az áldásokat, ami mellett az emberek, süketként és vakként mennek tovább. Mire gondolok? Évszaktól függetlenül, egyre többször botlunk bele olyan, (lakóhelytől egyáltalán nem távol lévő) elhagyott területekre, fákra, bokrokra, ami "csak" úgy ott árválkodik, és látszólag senki nem törődik vele! És hát ebből kifolyólag a gyümölcsével sem! Komolyan! Egy picit körbenéz az ember egy település határában, olyan dolgokra bukkan "zsákszámra", amire amúgy a piacokon és a boltokban súlyos ezreket fizet! (most a "Bio Maffia" világában pedig már nem is folynék bele, hogy mire is mennek ezek a súlyos ezrek)
A csipkebogyó ideje érkezett el a napokban, és a falunk határában össze vissza nő itt ott. Kb. 5-6 kilo csipkebogyót szedtünk (lásd fenti kép). Volt amikor diót gyűjtöttünk. Szóval fantasztikus dolgokat lehet találni. Ilyenkor mindig arról filozófálgatunk, hogy miért van ez így, miért nem becsülik az emberek az ilyesmit? (tisztelet a kivételnek!) Se a sétát, se a jó időt, jó levegőt, se a természet "ajándékait". Nagyon el van kényelmesedve a társadalom! Aztán ilyenkor tovább is gondolkodunk, hogy például az iskolásokat (akiknek sokszor nagyon sok haszontalan dolgokkal tömik a fejüket) miért nem viszik ilyen helyekre, hogy mondjuk begyűjtsenek egy nagy adag gyömülcsöt, amit akár az osztályfőnöki óra keretein belül, meg is főzhetnének lekvárnak, szörpnek, vagy bármi egyébnek. Ez vajon milyen nyomot hagyna a gyerekekben? Életreszólót? (...de nyugodtan javíts ki ha naiv vagyok...)
A gyerekeken túl, a segélyen élőknek nem lehetne találni hasonló "begyűjtéses", tovább megyek, telepítéses, tudatos termesztéses feladatokat? Vajon a kissebb nagyobb települések nem tudnának ebből profitálni? Nem lenne hasznos ez? Tudom hogy túl van bonyolizálva a társadalmunk, pedig mindig a lehető legegyszerűbb dolgok a legigazibbak, és szerintem ha "vágy" lenne ilyesmire, egyénileg és kollektíven is, akkor szerintem nagyot lehetne lépni, egy sokkal élhetőbb világ irányába.
A városlakók persze ezt azért nehezebben tudják megvalósítani tudom, de én abszolút hiszek abban, hogy ahol van vágy természetesebb életmód kialakítására, ott az emberben olyan fokú kreativitás szabadul fel, ami csodákat tesz!!! Nem szeretném nagyon hosszúra elnyújtani a blogbejegyzést, mert erről a természetesebb életmódról (esővízgyűjtéstől, komposztálásig, kissebb-nagyobb növénytermesztésig, szelektív hulladákgyűjtésig, stb stb stb) rengeteg lehetne írni, és célom pusztán a figyelem felhívása, hogy bizony azért érdemes ezekre a dolgokra odafigyelni, és méghogyha "csak" a saját életünkre vagyunk is hatással, már ott abban a kis családi környezetben is nagyon-nagyon sokat lehet tenni! Úgyhogy szedjük össze magunkat, hogy ne kelljen előbb-utóbb belefulladnunk a sok-sok műanyagba, a kínai fokhagymákba, szmogriadóba, brutális gázcsekkekbe, és hogy a következő generációknak ne csak a laptopunkon keresztül tudjuk bemutatni a FöldAnya értékeit...
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
TUDÁSKÁRYTAavagy belépő az évszázadok birodalmába
Már nagyon vártam a Baranya megyei könyvtár több hónapos zárva tartása, átalakítása után az újra nyitást. Most a héten végre újra megnyílt a nagyközönség előtt. Ráadásul kibővítve, "feltuningolva" egy hipernmodern új, és hatalmas épületben. Plusz, ami még fantasztikus hogy összevontak több könyvtárat, és ehhez még hozzácsatolták az egyetemi könyvtárat is, úgyhogy hatalmas kínálat áll rendelkezésre minden témában. A héten kiváltottam a belépőkártyámat (kép fent) és belevetettem magam a könyvrengetegbe. Húúú, mekkora élmény volt.
Olyan könyvekre bukkantam, amit már nagyon régóta szerettem volna elolvasni, most itt aztán az ölembe hullott. Nem meditációs témájuak hanem teljesen más. Ekkora lehetőség még nem állt soha az ember rendelkezésére, és mégis tömegek nyavajognak, panaszkodnak, tehetetlenek, tudatlanok, és hibáztatnak mindenkit jobbra-balra, pedig gondolj csak bele! Pár ezer forintért, szinte bármelyik könyvtárba éves tagságot válthatsz, és sok-sok száz év tudása, bölcsessége, szakmája, tapasztalata, szépsége, borzalma, bölcsessége, és mindene benne van ezekben a könyvekben. Engem ezek mindig lenyűgöznek. Egy mozi áráért olyan szinten merülhetsz el bármilyen tudásban, szakterületben, vagy egyéb témákban egy éven keresztül, amivel bámulatos irányba tudod lendíteni az életedet, vagy "csak" gyönyörködhetsz mások bölcsességében...
A modern kor azért megállás nélkül halad, és a könyvtár bűvölete mellett, ugyanígy megemlítehetem az internet fantasztikusságát is. Most már itt is, olyan mértékű tudás, ismeret és élményhalmaz áll rendelkezésünkre szinte bármilyen témában, ami soha nem állt rendelkezésére az előttünk élőknek! Gondolkoztál már ezen? Miközben ütögetjük a klaviatúrát, olyan szintű ismerethalmazon ülünk, amiért korábban kis túlzással még öltek is volna akár. Tudunk ezzel élni egyáltalán? Jóértelembe, de kihasználjuk kellőképpen ennek az előnyeit? Tudom hogy amikor nehézségek vannak az ember életében, akkor könnyebb a PROBLÉMÁKAT számolgatni, de ehelyett én inkább arra bátorítanálak hogy a LEHETŐSÉGEKET keresd mindig! Ha pedig nincs is probléma az életben, akkor pedig nem is kell nagy erőfeszítést beletenned a lehetőségek észrevételében és kihasználásban, nem igaz?
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
Több egyéb dolog mellett, ezek voltak az elmúlt hetem élményei, aminek minden percét élveztem. Kívánom Számodra is azt, hogy találd meg azokat a helyeket és dolgokat az életedben, ahol igazán jól érzed Magadat! És ha ezek a dolgok, az idő eltöltésének kellemességén túl, még a hasznodra is válnak, akkor már teljes is az élet. Mit is kívánhatna mást az ember, nem?
(....talán csak egy kis bizakodást, hogy a tevékenysége, a saját örömén és hasznán túl, még mások életéhez is építőleg hozzájárul....)
Üdv
A Kolostor Őre
Csak Könnyedén
.
